HTML

Local Hero

Mindennapok részletei egy nem ide illő figura életéből.

Friss topikok

Címkék

Bihari: Magyar táncok.

2013.09.04. 18:09 Hét holló

    Kölyök koromban - szülői indítással - jártam néptáncra. A közeli Törekvés gyerek csoportjának voltam oszlopos és egyben csizmás tagja. Jártam évekig, jó volt, élveztem, aztán a tanulás és a bekerülés a középiskolába elvitte ezt a foglalatosságot.

    Azóta meghíztam kissé és nem megy a tanulás. Nem kellett hozzá nagy ész rájönnöm, hogy mindkét bajomat a rendszeres, meg minden egyéb mozgás hiánya okozza. Nosza, rajta! Valahogyan kellene mozogni, de ha lehet, akkor itthon. Pénzt nem adnék ki a sportolásért, annak helye van itthon máshol is. Akkor mi legyen? Vasakat emelgetni? Majd ha daru leszek. Fekvőtámasz? Olyan gyorsan kimerülök, mint a laposelem. Ez se jó. Most töltsek le Cindy Crawfordot?

   Tánc, ez az! De hogyan? A társastáncok kihúzva, egyedül vagyok itthon, maximum a saját árnyékommal táncolhatnék. Akkor? Hát valamikor régen... hogy is vót? Irány a Youtube. Rövid keresés után ráleltem egy fél órás videóra, amin a Bihari néptánc együttes egy oktatója szatmári táncot tanít 6-10 éves pulyáknak. Mondtam magamban, hogy ez jó lesz. Kicsit széttoltam a berendezési tárgyakat, hogy legyen helyem, aztán kattintottam az egérrel.

    Azt nem merném állítani, hogy minden eszembe jutott, amit régen tanultam. De azt igen, hogy az 5. percben - a bokázós tanulása közben - megláttam fényes nappal a Fiastyúkot. Aztán felhúztam egy cipőt. Úgy már nem fájt a gyakorlás. A kicsik még javában ugráltak a monitoron, amikor nekem meg a kis fehér pöttyök ugráltak a szemem előtt és meg kellett állnom. Amúgy is sokat vissza kellett tekernem pedig, mert a gyakorlatlanság okán előbb össze kellett rakni lassú tempóban az egyes - igazán nem bonyolult - lépéskombókat és közben folyton lemaradtam. Aztán ki kellett mennem törölközőért, nem sokkal utána pedig vízért. Cserében közben fülig ért a szám. A fél óra végére a vérnyomásom megint emberi volt és fogytam fél kilót. Nocsak!

    Vissza kellett ülnöm a nyavalyás tankönyvek mellé, hogy az emberek a jövőben még biztonságosabban közlekedhessenek az égen, de nem hagyott nyugodni a dolog. Újabb videó, itt már széki táncokat tanít a suhancoknak egy másik illető. HÚSZ percembe került megtanulni egy NÉGY lépésből álló figurát. Ott megálltam és megbeszéltem magammal, hogy mára ennyi elég volt a szégyenből. Majd holnap folytatom. És eltöprengtem rajta, hogy miként lehet az, hogy a mozgáskoordinációm nulla, az erőnlétem dettó és egy szóra se emlékszem tankönyvből. Viszont emlékszem rá, hogy a székely csizma - az igazi - az nehéz, a vasalatok miatt. Abban nem lehet ugrálni, ezért van minden lépésnek egyformán dobbanása. Hogy volt egy figura, aminek a neve Hátravágós. Meg sok minden más is megragadt.

    Szerintem a testmozgás, meg a közben végzett tanulás szerencsésen találkozott egymással, pici érdeklődéssel fűszerezve. Na. Hát ennyi hiányzik a mostani életemből csak... :o)

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://localhero.blog.hu/api/trackback/id/tr825495303

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása